city

ASUS a tabletek ellen

 A tablet kinyírta a netbookot - legalábbis elsőre úgy tűnik; a három éve indult nagy netbook-láz véget ért, az új sláger a tablet, de a tablet csak a kegyelemdöfést adta meg. A netbook, mint kategória ugyanis képtelen volt betölteni funkcióját. Nem vált olyan olcsóvá, mint annak idején a gyártók ígérték. Ma egy jobb netbook annyiba kerül, mint egy belépőszintű notebook. 

A kategóriateremtő Asus Eee PC 701

A kategóriateremtő Asus Eee PC 701 csupán 188 dollárba került még 2007-ben, és a cég most úgy tűnik leporolja a régi ötletet, és olcsó netbookkal támad a tabletek ellen. A pletykák szerint ugyanis az Asus Chrome operációs rendszerrel ellátott netbookot szán a piacra 200-250 dollár körüli áron. Az olcsó gépben állítólag Intel processzor lesz, és júniusban kerül piacra. 

Ugyanakkor szakít a 7 colos netbook koncepciójával is, hiszen egy átlagos felnőtt kezének a 7 colos géphez társított billentyűzet túl apró, valamint ekkora kijelzőn netezni, dolgozni sem lehet hatékonyan. Épp ezért az új, olcsó Asus valószínűleg 10-11 colos lesz. Ha közepes tudású gépet sikerül összehozni ezen az áron, nem kizárt, hogy feltámadnak a netbookok is.

Tovább »

Törölhetetlen SSD-k

 Kormányzati illetve vállalati környezetben (no meg valójában a magánszemélyeknek is) különösen fontos, hogy leselejtezés előtt a gépeken tárolt adatokat megsemmisítsék. A rohamosan terjedő, a hagyományos mechanikus merevlemezeknél általában jóval nagyobb sebességet nyújtó SSD háttértárak azonban a jelek szerint foggal-körömmel ragaszkodnak az egyszer már megszerezett adatokhoz.

Egy nemrég nyilvánosságra hozott kutatás szerint ugyanis – hála az elhasználódást kordában tartó algoritmusoknak – az SSD tárolók – legyenek azok háttértárak vagy egyszerű pendrive-ok – egyszerűen inkompatibilisek az általánosan használt „biztonságos törlési” algoritmusokkal.

A kutatók a Mac OS X beépített biztonságos fájltörlésének használata után például az elvileg törölt adat akár 67%-át is vissza tudták állítani. Azonban a többi biztos törlést ígérő eljárás sem járt sikerrel: a fájl ál-véletlen adatokkal való feltöltése után az adatok 75%-a, míg a brit HGM IS5 procedúrája után 58%-a marad sértetlen.

A teljes lemezt letörlő algoritmusok már jobban, de nem tökéletesen teljesítettek: az egyik extrémebb esetben például húszszoros feltöltés után az egy gigabájnyi hasznos adat 1%-a még visszanyerhető volt. Más lemezeknek általában két átírás elég volt, de ehhez 58-121 óra kellett, amely egyszerűen túl sok.

128 gigabájtnyi céges titok: jobb, ha nem kerül ki!

forrás technet.hu

Tovább »

Zombie hálózattal kereset 1,6 milliárd dollárt

Meglehetősen egyszerű, ugyanakkor aljas és természetesen illegális módját választotta a meggazdagodásnak egy amerikai férfi: zombihálózattal hívattatta emeltdíjas számait.

A 37 éves Asu Pala társaival szövetkezve összesen ,94 milliót, azaz nagyjából 1,6 milliárd forintot kaszált azzal, hogy az általuk terjesztett zombihálózatot emeltdíjas telefonszámok hívására utasította.Az ügynek több érdekesebb mozzanata van. Egyfelől, bár a szélessávú (telefonos, bármilyen számot hívni képes modemet nem igénylő) internetelérés a nagyvárosokban szinte egyeduralkodó, a program a még mindig modemmel betárcsázó előfizetőket használta ki. Másfelől pedig, bár Pala csalói Massachusetts államban működtek, az áldozatok európaiak (döntő többségben németek) voltak, mint ahogyan a számok is: utóbbiakat ugyanis német cégektől bérelték.

Pala maximum tíz évre és negyedmillió dolláros, vagy a profit/veszteség kétszeresét kaphatja a bíróságon. A férfit 2003 és 2007 közt elkövetett számítógépes csalással és öt rendbeli adókerüléssel vádolják. Jelenleg a bíróság még keresi a sértetteket, akiket arra kérnek, egy formanyomtatvány kitöltésével jelentkezzenek.

Tovább »

Az IBM szuperszámítógépe vs. embert

 A Watson nevű gép a Mindent vagy semmit bajnokaival mérkőzött meg - a két korábbi, legnagyobb sikert elérő játékos Ken Jennings és Brad Rutter volt. A műveltség játékban, mely az Egyesült Államokban „Jeopardy!" néven a hatvanas évek közepe óta van műsoron az IBM szupergépe megverte a két bajnokot, és 4400 dollárt nyert. Jennings lett a második 3400 dollárral, Rutter a harmadik, 1200 dollárt nyert. 

Persze nem az összeg a lényeges, hanem maga a tény, hogy a mesterséges intelligenciával ellátott számítógép képes volt legyőzni az embert egy olyan összetett játékban, mint a Mindent vagy semmit. Watson szintetizálta az emberi beszédet, választott a kategóriák közül, majd megjelölte a választ - az emberhez hasonló döntési mechanizmust használva.  

Bár Watsont ellátták hatalmas mennyiségű adattal, ettől még nem lenne képes azokat hasznosítani a megfelelő program nélkül. A gép több száz algoritmust használ fel, hogy értelmezze a kérdést, a kontextust és ez alapján megtalálja és kiválassza a memóriában tárolt adathalmazból a megfelelő választ, mindezt olyan sebességgel, ahogy a legjobb emberi játékosok.

A mostani játék volt Watson főpróbája - az „Ember vs. gép"  vetélkedő tévéadás formájában jelenik meg, a Mashable értesülései szerint február 14,15,16-án kerül majd adásba. A mesterséges intelligencia legutóbbi nagy eseménye szintén az IBM szupergépéhez köthető - a Deep Blue nevű számítógép 1997-ben legyőzte Garri Kaszparov sakk-nagymestert.

forrás technet.hu

Tovább »

Google netbook holnap?

Hetedikén valami Chrome-mal kapcsolatos dologra készül a Google, más források pedig egy új, a jelenlegi online szolgáltatásokat is felhasználó netbookról beszélnek.

A Google pénteken meghívókat kezdett kiküldeni egy december hetedikén – sajnos a távoli San Francisco városában megrendezett – Chrome rendezvényről, pontosan egy nappal a Chrome böngésző legújabb verziója kiadása után. A rendezvény azonban egyáltalán nem biztos, hogy a böngészőről fog szólni; sokkal valószínűbb az, hogy az ugyanazon nevet viselő operációs rendszer lesz a fő attrakció.

A Chrome OS egy linux alapú operációs rendszer, de meglehetősen furcsa. A jelenleg béta állapotban – és most az átlagos felhasználó számára használhatatlan állapotra gondoljunk, ne mondjuk a Gmail korábbi bétájára – leledző rendszer szinte egyetlen feladata ugyanis valójában a Chrome böngésző futtatására.

A keresőóriás ötlete ugyanis az, hogy ha egyszer úgyis kiadta a felhő alapú rendszereit – irodai szoftvercsomag, levelező, képtárhely, satöbbi – akkor a gépre nem is kéne mást telepíteni. Sőt, maga a gép egy bármikor cserélhető, szinte eldobható, adatot nem tároló eszközzé – szakszóval egyfajta terminállá – alacsonyodna le. Minden a böngészőben futna és a netre mentene.

Kiszivárgott kép a billentyűzetről

A rendszer terjedéséhez azonban még a gép is hiányzik, és most a Google egy ilyennel lépne be a piacra. A gépet egy Intel Atom processzor hajtaná, és a kiszivárgott képek alapján a billentyűzete száz százalékban egyezik az Acer Chrome netbookjával. Két lényeges változtatást lehet észrevenni rajta: a funkciósort lecserélték hasznosabb gombokra, valamint a Caps Lock helyett egy keresés gyorsbillentyűt kapna a felhasználó.

Kémfotó az Acer Chrome alapú netbookjáról

Az Engadget névtelen forrása szerint ráadásul nem is kell sokat várni: december tizennegyedikén – azaz a bejelentéstől számítva egy hét múlva – már a boltokba is kerülne a készülék. Más források azonban korábban arról számoltak be, hogy az operációs rendszer még nem érett a széleskörű felhasználásra, valamint a netbook csupán a Google néhány – szám szerint 65 000 – alkalmazottjának készül.

No persze az is lehet, hogy mégsem netbookot kap a világ: a Wired szerint valószínűbb, hogy a hardver helyett bejelenti a rég várt Chrome Store-t, azaz a saját, böngészőjére szabott applikációs boltját a Google. Ennek a webboltnak segítségével mindenféle webes appokat „telepíthetnénk”. A harmadik lehetőség, hogy – elvégre közeleg a karácsony – mindkettő bekövetkezik.

Tovább »